Megoldások
Az éghajlatváltozás és az ipar
A mindennapos használati tárgyainkat előállító gyárak és az otthonaink, iskoláink és irodáink működtetéséhez szükséges villamos energiát termelő erőművek jelentős mennyiségű CO2-ot és más üvegházhatású gázt bocsátanak ki.
Fizessenek a kibocsátók!
E kibocsátások csökkentésére az EU kidolgozta a világ első és legnagyobb rendszerét, amely korlátozza a kibocsátható üvegházhatású gázok mennyiségét, illetve megfizetteti a vállalatokkal a légkörbe kibocsátott gázokat.
Tisztább ipar
Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert (EU ETS) 2005-ben vezették be, és az EU éghajlat-politikájának fontos része. Több mint 10 000 erőműre és üzemre terjed ki, de magában foglalja az Unión belüli légi járatok kibocsátását is.
A rendszer meghatározza a vállalatok által évente kibocsátható üvegházhatású gázok határértékét. Ez a határérték minden évben csökken, és mivel a vállalatoknak jelentést kell tenniük kibocsátásaikról, biztosak lehetünk abban, hogy a rendszer mérsékeli a környezetszennyezést.
Minél magasabb a kibocsátás, a vállalatoknak annál többet kell fizetniük, így érdekükben áll, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék azt, például a kevesebb CO2-termeléssel járó, tisztább technológiákba történő befektetések révén.
Jelenleg hasonló rendszereket vezetnek be világszerte, például Kínában, Kaliforniában és Dél-Koreában.
Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren kívül eső ágazatokban, például a közlekedésben, az építőiparban, a mezőgazdaságban és a hulladékgazdálkodásban, a nemzeti szinten meghatározott célértékek révén a kibocsátáscsökkentés felelőssége megoszlik az uniós országok között.
Új technológiák támogatása
A kibocsátáskereskedelmi rendszer bevételeiből fenntartott különleges alapon keresztül az EU segítséget nyújt az innovatív, karbonszegény technológiák fejlesztéséhez. Európa-szerte 38 projekt összesen 2,1 milliárd euró támogatást kapott.
Ezek némelyike a megújuló energiára (például tengeri szélerőművekre, geotermikus energiára és bioüzemanyagokra) összpontosít, mások a szén-dioxid leválasztását és föld alatti tárolását szolgáló új technológiákkal kapcsolatosak.
Az EU kutatási és innovációs keretprogramjának keretében az EU és tagállamai a jövőben is támogatni fogják a karbonszegény megoldások kutatását és fejlesztését. A legfontosabb célkitűzés a karbonszegény innovációk gyakorlatba ültetése az élet számos területén.
Képzeld el, milyen volna nulla szén-dioxid-kibocsátással gyártott acélból készült épületekben lakni és ilyen autókat vezetni, vagy akkumulátorként működő autókat használni, amelyek besegítenének az épületek energiaellátásába!
A jövő munkahelyei
Lenne kedved a legújabb, legkorszerűbb technológiákkal dolgozni? Napjainkban számos olyan munkalehetőség nyílik, például a megújuló energia területén, amely 10 éve még nem is létezett.
Egyes uniós országok külön képzési központokat is létrehoztak a tengeri szélerőművek működtetéséhez és karbantartásához. Képzeld el, hogy felmászol egy 85 méter magas szélkerék tornyára, hogy kijavíts egy elektromos hibát vagy rendbe tedd az olajszűrőt, mindezt a parttól távol, a háborgó tengeren, süvöltő szélben!
Fenntartható életmód
Fenntarthatóság: Annak biztosítása, hogy most és a jövőben is rendelkezzünk a túléléshez szükséges alapvető erőforrásokkal, azaz vízzel, élelmiszerrel és energiával. A fenntartható életmód azt jelenti, hogy törődünk bolygónkkal, és csak annyit élünk fel, amennyit adni tud.
A betongyártás CO₂-kibocsátása
A beton nélkülözhetetlen az épületek, utak és hidak építéséhez, ám alapanyaga, a cement előállítása során hatalmas mennyiségű CO2 keletkezik. Egy tonna cement gyártásakor egy tonna CO2 szabadul fel, mivel a legtöbb cement úgy készül, hogy a mészkövet magas hőmérsékletre hevítik.
A cementiparban mostanában fenntarthatóbb beton készül azáltal, hogy korszerűbb technológiákba fektetnek be, és kevesebb CO2-ot kibocsátó anyagokat alkalmaznak.