Változó világ
Hatások
Az éghajlatváltozás hatásai világszerte minden kontinensen érezhetők, és a várakozások szerint az elkövetkezendő évtizedekben gyakoribbá és intenzívebbé válnak.
A különböző országok és régiók eltérő problémákkal szembesülnek.
E változások egészen átalakíthatják világunkat, befolyásolják az élelmiszer- és vízkészletet, továbbá egészségünket is. Minél súlyosabbak a problémák, annál nehezebb és költségesebb a megoldás – ezért az a legjobb, ha minél előbb lépéseket teszünk az éghajlatváltozás ellen.
Hogyan mérjük az éghajlatváltozást?
Az Antarktisz mélyéről vett jégmintákban 650 000 éves légbuborékok vannak. Ezekből megismerhetjük az üvegházhatású gázok múltbeli szintjét – az elemzésekből kiderült, hogy a CO2 és a metán légköri koncentrációjának szintje jóval alacsonyabb volt, mint ma.
A fák évgyűrűi egyévi növekedés lenyomatai. A tudósok a nagyon öreg fák évgyűrűit tanulmányozzák, hogy visszakövessék, hogyan változott az éghajlat az idővel. A gyűrűk ugyanis vékonyabbak, ha az időjárás hideg vagy száraz.
A Mauna Loa Obszervatórium Hawaiin (USA) 1958 óta méri a légköri CO2 szintjét. E távoli helyen, zavartalan légköri viszonyok között végzett mérések jól jelzik a globális CO2-szintet.
A műholdak által készített képekkel nyomon követhető az északi-sarkvidéki és az antarktiszi tengeri jég változása.
A rossz hír
A legtöbb tudós egyetért abban, hogy Földünk minden eddiginél gyorsabb ütemben melegszik az emberi tevékenységek folytán a légkörbe kerülő hatalmas mennyiségű üvegházhatású gáz miatt. Ilyen tevékenység többek között a fosszilis tüzelőanyagok (szén, kőolaj és gáz) égetése, a gépjárműhasználat és az erdők kivágása.
Sokan közülünk már láthatták, sőt akár meg is tapasztalhatták az éghajlatváltozás hatásait. Ugyanakkor nem csak a rendkívüli időjárásról, például áradásokról, aszályokról vagy hurrikánokról van szó. Az éghajlatunkban bekövetkező lassú, nehezebben megfigyelhető változások teljesen átalakíthatják jelenlegi életmódunkat.
A jó hír
A jó hír az, hogy 2015 decemberében Párizsban 195 ország (tehát gyakorlatilag az egész világ) részvételével megszületett az első jogilag kötelező globális egyezmény az éghajlatváltozás leküzdésére. Az EU-ban és a világ többi részén a kormányok, vállalatok és magánszemélyek is nekiláttak kidolgozni, hogyan kezeljük az éghajlatváltozás okait, és hogyan alkalmazkodjunk az általa hozott változásokhoz.
Mindannyiunknak fontos feladata van, mivel az éghajlatváltozás olyan globális probléma, amely mindannyiunkat érinthet.
Ezen az egy bolygón kell osztoznunk, és egy adott helyen előidézett változás tőlünk messze élőkre lehet hatással. Mondhatjuk, hogy viselkedésünk tartós nyomot hagy… mint egy lábnyom. Ezért tetteink és döntéseink révén mind tehetünk azért, hogy kisebb lábnyomot hagyjunk, és segítsünk az éghajlatváltozás kezelésében.
Az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségek
Hogyan?
Az interaktív térképre kattintva felfedezheted a világ különféle helyein bekövetkező időjárási anomáliákat.
Óceánok a frontvonalban
Emelkedő tengerszint
1901 és 2010 között az átlagos tengerszint 19 centiméterrel emelkedett világszerte. Ennek fő oka először is, hogy a melegedő víz tágul, így egyre több helyet foglal el. Másodszor, a globális felmelegedés következtében a gleccserek, valamint a grönlandi és antarktiszi óriási jégtakarók gyorsabban olvadnak, ezáltal több víz kerül az óceánokba.
A tengerszint ebből eredő növekedése áradásokhoz vezet az alacsonyan fekvő partszakaszokon, és egyes szigetek teljes eltűnésével fenyeget.
A magasabb tengerszint károsítja a jelentős part menti ökoszisztémákat, például a mangroveerdőket, amelyek biztonságos otthont kínálnak a halivadékoknak és egyéb vadon élő állatoknak, mert megvédik őket a partot erodáló viharoktól. Amikor pedig a sós víz elárasztja a szárazföldet, tönkreteszi az ivóvízkészletet, rontja a talaj minőségét, ezáltal ellehetetleníti a növénytermesztést.
Szigetek végveszélyben
El tudod képzelni, milyen érzés annak tudatában élni, hogy otthonodat egy nap elnyelheti a víz?
A Csendes-óceán északi részén található Marshall-szigetek a világ egyik legveszélyeztetettebb szigetországa, minthogy szárazföldjének nagy része csak három méterrel fekszik a tengerszint felett.
A tudósok szerint egy mindössze 80 cm-es helyi tengerszint-emelkedés eláraszthatja a sziget kétharmadát.
Melegebb óceánok
Az éghajlatváltozás jelentős hatással van a világ óceánjaira is. Az óceánok az elmúlt 40 évben az emberi tevékenységek által előidézett légköri változásokból eredő többlethő több mint 90%-át elnyelték.
Jóllehet ez azt jelenti, hogy a légkör nem melegszik annyira, mint lehetne, cserébe az óceánokat melegíti. A különféle fajok, így a halak, a garnélarákok, a bálnák és a planktonok (a halak által fogyasztott apró élőlények) úgy reagálnak a melegedő vízre, hogy a pólusok felé vándorolnak, ahol hűvösebb van.
A halak és a bálnák kedvelt tápláléka, a garnélarákra hasonlító krill vagy világítórák például hideg vízben tenyészik legjobban. A melegebb víz kevesebb krillt és így kevesebb halat jelent. A tengeri élővilág több mint 25%-ának otthont adó, számos hal szaporodási helyét jelentő korallzátonyok is nehezen élik túl, ha a víz nagyon felmelegszik.
Az óceánok az általunk kibocsátott szén-dioxid nagyjából 25%-át kötik meg évente. A CO2 szintjének növekedésével a tengereknek nagyobb mennyiségű gázt kell tárolniuk. Ez segít az éghajlat szabályozásában, de felborítja az óceánok kémiai egyensúlyát.
A vizek elsavasodnak, ami károsítja a tengeri élővilágot, különösen a mészhéjú állatokat, mint a homár, az osztriga vagy a korall.
Ez különösen aggasztó jelenség, mivel ezek az állatok számos más faj számára a tápláléklánc legalját jelentik.
Az állatok az éghajlatváltozás nagy vesztesei
Sarkvidéki táplálékhiány
Számos szárazföldi és tengeri faj új élőhelyekre költözött. Az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló fellépés nélkül egyes fajokat nagyobb mértékben fenyegeti a kipusztulás veszélye.
A legnagyobb sarkvidéki ragadozók, mint a leopárdfókák vagy a jegesmedvék fennmaradásához nélkülözhetetlenek a jég alatt tenyésző apró algák. Ezek az algák állnak szinte az összes sarkvidéki tápláléklánc alján. A plankton megeszi az algát, a kis halak, krillek és más lények a planktont, és ez így megy, ahogy haladunk egyre feljebb a táplálékláncban a halakig, pingvinekig, fókákig. A sarkvidéki jégtakaró csökkenésével ezek a táplálékláncok megszakadnak.
És mik a következmények az emberre nézve?
Az éghajlatváltozás olyan tartós változásokat okoz a Földön, amelyek egyre nagyobb hatással vannak az emberek életmódjára.
Veszélyes szúnyogok
Az éghajlatváltozás azzal is jár, hogy a korábban egy adott régióban élő rovarfajok új területeket árasztanak el.
Egyes szúnyogfajok csípésükkel betegségeket terjesztenek, például sárgalázat, dengue-lázat, chikungunyát és maláriát. Eredetileg ezektől a rovaroktól kizárólag a trópusokon kellett tartani, ma azonban némelyikük Dél-Európában is él és tenyészik, mivel melegebb az éghajlat.
Kevesebb étel, több probléma
A fonnyasztó hőség és a vízhiány katasztrofális kombináció a szántóföldi növények és a világ élelmiszerkészletének szempontjából. A növények életben maradásához víz kell, növények nélkül pedig a haszonállatok, köztük a disznók és szarvasmarhák is éheznek. Amikor a szántóföldön a talaj felső rétege kiszárad, porózussá válik, a szél pedig elfújja a benne lévő, a növények számára létfontosságú tápanyagokkal együtt.
Ennek eredménye a kevesebb élelem, ami hatalmas probléma, mivel a világ népessége a mai körülbelül 7,8 milliárdról 2050-re várhatóan 9 milliárdra emelkedik, tehát több élelemre lesz szükségünk.
Élelmiszer-ellátásunkat fenyegeti az éghajlatváltozás méheket és más beporzást végzőket érő negatív hatása is. Mindez azt jelenti, hogy minden erőfeszítést meg kell tennünk az éghajlatváltozás megakadályozása érdekében, miközben a mezőgazdaságot hozzáigazítjuk a változó éghajlathoz.
Süllyedő város
A Velencét tartó facölöpök egyre mélyebbre süllyednek az Adriai-tenger sekély lagúnájának iszapjába.
Emellett a lagúna vize körülbelül 2 millimétert emelkedik évente. Ezek együttes hatásaként a tengerszint 4 milliméterrel növekszik.
A gyakori áradások rongálják a történelmi épületeket, elöntik az utakat, és rontják az idegenforgalmat.
Tervezik azonban, hogy 78 hatalmas acélgátat építenek, amelyek akár 3 méteres árvizektől is meg tudják védeni a várost. A gátak mellett a tengerszint emelkedésének természetes akadályt jelentő sós mocsarak helyreállítása is fokozza majd Velence védettségét.
Látjuk, hogy a helyzet nem optimális sem a Föld, sem az emberek számára… Mik lennének hát a megoldások?