Skip to main content
European Commission logo
huhu
Bolygónk a jövőnk

Milestones

Mérföldkövek

Küzdelem az éghajlatváltozás ellen a világban

Az éghajlatváltozás elleni globális küzdelem igazán 1992-ben kezdődött, amikor a világ országai nemzetközi szerződést kötöttek, melyet az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményeként (UNFCCC) ismerünk.

Ismerd meg az éghajlatváltozás elleni globális küzdelem legfontosabb mérföldköveit!

Létrehozzák a tudósok ezreit bevonó Éghajlat-változási Kormányközi Testületet (IPPC), amelynek célja az éghajlatváltozással és hatásaival kapcsolatos tudományos bizonyítékok értékelése.

Az UNFCCC keretében aláírják a Kiotói Jegyzőkönyvet, amely a világ első üvegházhatásúgáz-kibocsátással foglalkozó szerződése.

Az EU bevezeti kibocsátáskereskedelmi rendszerét.

Az EU elfogadja a 2020-as energiaügyi és éghajlatváltozási csomagot három kulcsfontosságú célkitűzéssel: az 1990-es szinthez képest 20%-kal csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 20%-ra növelni a megújuló energiaforrások részarányát az uniós energiafelhasználásban és 20%-kal javítani az energiahatékonyságot.

Az ENSZ Koppenhágában tartott éghajlat-változási konferenciája anélkül ér véget, hogy megállapodnának a kötelező kibocsátáscsökkentésekről.

100 vezető találkozik az ENSZ éghajlat-változási csúcstalálkozóján New Yorkban. Az IPCC éghajlatváltozásról szóló 5. értékelő jelentése kimondja, hogy a 2 °C-os célkitűzés még teljesíthető. Az EU elfogadja a 2030-as energiaügyi és éghajlat-változási csomagot és benne azt a célértéket, hogy az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátását legalább 40%-kal csökkentsék az 1990-es szinthez képest.

Új globális klímaegyezmény születik: a Párizsi Megállapodás. 195 ország vállal kötelezettséget az üvegházhatú gázok kibocsátásának csökkentésére, hogy az ipari forradalom előtti szinthez képest bekövetkezett globális felmelegedést jóval 2 °C alatt tartsák.

2016. november 4-én életbe lép a Párizsi Megállapodás.

Az országok megállapodnak a részletes szabályokban és iránymutatásokban, amelyek révén a Párizsi Megállapodás gyakorlatba ültethető az egész világon.

Az EU vezetői megegyeznek abban a célkitűzésben, hogy az EU-t 2050-ig klímasemlegessé tegyék.

Az Európai Bizottság javaslatcsomagot fogad el annak érdekében, hogy éghajlat-, energia-, közlekedés- és adópolitikája révén az EU 2030-ra legalább 55%-kal csökkenteni tudja a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást az 1990-es szinthez képest.

Tudtad-e?

A világ majdnem minden országa részese az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének. Ez 197 országot jelent, az uniós tagállamokat egyenként, továbbá az EU-t mint szervezetet is beleértve.

A globális elkötelezettség jele

2016. április 22-én New York-ban 174 ország írta alá hivatalosan a Párizsi Megállapodást, ami messze a legtöbb résztvevőt jelentette az egy adott napon aláírt nemzetközi egyezmények terén.

Ahhoz, hogy a Párizsi Megállapodás törvényerőre emelkedhessen, a globális károsanyag-kibocsátás legalább 55%-áért felelős legalább 55 országának kellett ratifikálnia.

Az EU formálisan 2016. október 5-én hagyta jóvá az egyezményt, mely november 4-én lépett életbe, kevesebb mint egy évvel az elfogadása után.

Tudtad-e?

2018-ban az EU a globális CO2-kibocsátás kevesebb mint 10%-áért felelt, Kína a 30%-áért, az USA pedig a 14%-áért.

A változás finanszírozása

A szegényebb és veszélyeztetettebb országoknak segítségre van szükségük kibocsátásaik csökkentéséhez és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodáshoz.

2020-ban az EU és tagállamai által tett teljes kötelezettségvállalás csaknem 27 milliárd amerikai dollárt (23,39 milliárd eurót) tett ki, amelynek mintegy felét az EU nemzetközi partnereinek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának elősegítésére fordították. E támogatás nagy része a világ leginkább sérülékeny helyzetű országaiba áramlik. Továbbra is elkötelezettek vagyunk az iparosodott országok azon közös célkitűzése mellett, hogy évente 100 milliárd amerikai dollárt mozgósítsunk az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására a lehető leghamarabb, egészen 2025-ig.

Tudtad-e?

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület és az USA korábbi alelnöke, Al Gore 2007-ben közösen kapták meg a Nobel-békedíjat az éghajlatváltozással kapcsolatos munkájukért.

Jóval 2 °C alatt

A kormányok megegyeztek abban, hogy az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásainak kiküszöbölése érdekében a Föld hőmérsékletének növekedése 2°C alatt kell maradjon az iparosodás (azaz az ipari forradalom) előtti szinthez viszonyítva.

Azért éppen 2°C, mert a tudósok úgy vélik, azon túl már drasztikusan megnő a visszafordíthatatlan, nagy léptékű változások kockázata. Mi több, az országok abban is megegyeztek, hogy megpróbálják 1,5°C-ra korlátozni a felmelegedés ütemét, mivel ezáltal jelentősen mérséklődnének az éghajlatváltozás következményei, és csökkenne a vele járó kockázat.

Ezeket a célkitűzéseket az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményében (UNFCCC) határozták el, amely az éghajlatváltozás kezelésével foglalkozó nemzetközi megállapodás.

Tudtad-e?

Az európai zöld megállapodás finanszírozását az EU NextGenerationEU helyreállítási tervének egyharmadából és az EU hétéves költségvetéséből fedezik. Ez 600 milliárd euró!