Mi okozza az éghajlatváltozást?
Okok
Föld éghajlata mindig is változott a történelem során, hol egyre melegebb lett, hol egyre hidegebb hosszú-hosszú időszakokra.
Mi vagyunk a felelősek
E változásokat természetes okok idézték elő, például a Föld dőlésszögének változása, a Nap tevékenysége vagy az óceánok áramlatai. A napjainkban tapasztalható változások ugyanakkor mások – ezúttal mi tehetünk róluk! Azzal, hogy több olyan gázt bocsátunk ki, amely nem engedi ki a hőt a légkörből, a Föld hőmérséklete rendkívül gyorsan emelkedik.
Csipetnyi tudomány
Amikor a napsugarak elérik a Föld felszínét, az energia egy része elnyelődik, felmelegítve a talajt és az óceánt. A maradék energia visszaverődik az űrbe, ám egy részét elnyeli az atmoszféra, tovább emelve a bolygó hőmérsékletét. Ezt „üvegházhatás”-nak nevezzük, mivel az atmoszféra úgy viselkedik, mint az üvegfal egy üvegházban – melegen tartja a belső teret.
Az üvegházhatás azért következik be, mert a Föld légköre olyan gázokat tartalmaz, mint a vízgőz, a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid (ezeket nevezzük üvegházhatású gázoknak). Az üvegházhatás rendes körülmények között kellemes hőmérsékletet biztosít bolygónkon.
Ám az emberi tevékenységek következtében hatalmas mennyiségű üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, ezért az üvegházhatás erőteljesebben jelentkezik, és a Föld hőmérséklete emelkedik.
Az éghajlatváltozást a Föld hőmérsékletének növekedése (vagyis a globális felmelegedés) okozza, melynek oka az, hogy az üvegházhatású gázok a természetesnél gyorsabb ütemben kerülnek a légkörbe.
A fölös mennyiségű üvegházhatású gáz főként a fosszilis üzemanyagoknak az energiatermelési folyamatok során történő égetéséből, továbbá más emberi tevékenységekből, így az esőerdők kiirtásából, a mezőgazdaságból, az állattartásból és a vegyi anyagok előállításából származik.
Az időjárás és az éghajlat különböző, ám összefüggő fogalmak. Az „időjárás” egy adott helyre napról napra jellemző viszonyokra vonatkozik – például az egyik nap felhős és csapadékos lehet, míg másnap ragyogó napsütés.
Az „éghajlat” egy adott terület viszonylag hosszú időn (pl. 30 év) keresztül megfigyelt átlagos időjárási viszonyait írja le. A sivatagok éghajlata például forró és száraz, míg a sarkvidékeké hideg és száraz.
A globális felmelegedés és az éghajlatváltozás
A globális felmelegedés a Föld hőmérsékletének aktuális emelkedésére utal. Ez csak az éghajlatváltozás egyik jellemzője. Az éghajlatváltozás a globális felmelegedés által a Föld éghajlati rendszerére gyakorolt számos különböző hatást jelenti.
E hatások többek között a tengerszint emelkedése, a gleccserek olvadása, a csapadékviszonyok változása, a rendkívüli időjárási jelenségek (például áradások és hőhullámok) gyakoriságának növekedése, az évszakok hosszának változása és a terméshozam módosulása.
Felmelegedés
2019-ben a Föld körülbelül 1,5°C-kal melegebb volt, mint a XIX. század végén, és az átlagos globális hőmérséklet várhatóan még magasabbra nő a jövő században. 1,5°C elsőre nem tűnik soknak, de gondold végig:
A felmelegedés javarészt az elmúlt évtizedekben történt, a hőmérséklet-emelkedés tehát egyre gyorsabb ütemű.
Ne feledd, hogy ez az átlaghőmérséklet növekedését jelenti, tehát egyes helyeken jóval melegebb lett az idő, máshol hidegebb. Az Északi-sarkvidék hőmérséklete például jelentősen emelkedett az elmúlt 60 évben, és 2040-re a nyári időszakban akár teljesen el is tűnhet a jég.
Bizonyos tanulmányok szerint a Föld hőmérséklete a legutóbbi jégkorszakban csak körülbelül 4°C-kal volt alacsonyabb, mint a XIX. század végén.
Kérdezd a tudóst!
A szénlábnyom
Szénlábnyomunk méri azt a hatást, amelyet bolygónkra gyakorolunk a mindennapi életünkben előállított üvegházhatású gázok mennyiségében kifejezve, például hogy mennyi tüzelőanyagot és energiát használunk, vagy mennyire van szükség ezekből az általunk használt dolgok előállításához.
A Te jössz! részben tippek találhatók azzal kapcsolatban, hogy hogyan hagyhatunk kisebb szénlábnyomot.
A szénkörforgás: folyamatos mozgásban
A szén mindenhol és minden élőlényben megtalálható – bizony, még benned is! A szén persze nem marad egy helyben.
Folyamatosan mozgásban van a bolygó egyik részétől a másikig, és közben változtatja alakját. A levegőben a szén például gáz formájában található meg (szén-dioxid), amelyet megkötnek a növények, többek között a fák, és elnyel az óceán.
A szárazföldön az állatok, köztük mi is, szenet vesznek magukhoz, amikor növényeket fogyasztanak, és az kilégzéskor távozik. Amikor a növények és az állatok elpusztulnak, maradványaik elbomlanak, miközben szén keletkezik, amelyet a föld elnyel.
A szénkörforgás a légköri gáz arányát több ezer éven keresztül nagyjából állandó mértéken tartotta.
Ez a törékeny egyensúly ugyanakkor felborul az olyan emberi tevékenységek következtében, amelyek vagy gyorsabban bocsátják ki a CO2-ot, mint ahogy azt a természet megkötné, vagy csökkentik a természetes szénraktárakat, például a trópusi esőerdők irtásával.
Ennek következtében növekszik a CO2 mennyisége a légkörben, és mivel a CO2 üvegházhatású gáz, a Föld hőmérséklete is emelkedik.
Az ózonlyuk felelős az éghajlatváltozásért?
Nem!
Az ózon nagyon hasznos gáz a Föld légkörének magasabb tartományában, mert elnyeli a Nap káros ultraibolya sugárzását.
Amikor a tudósok rájöttek, hogy az ember által gyártott, hűtőket és aeroszolokat működtető gázok használata miatt lyuk keletkezik az ózonrétegen, a nemzetközi közösség összefogott, hogy kivonja őket a forgalomból. Megállapodást kötöttek, hogy fokozatosan csökkentsék e veszélyes anyagok, az úgynevezett klórozott-fluorozott szénhidrogének (CFC-k) használatát. E megállapodás a Montreali Jegyzőkönyv.
Az erőfeszítések olyannyira sikeresek voltak, hogy az ózonréteg a XXI. század közepére rendbe jöhet. Az EU élen járt az ózonréteg védelmében. Bár maga az ózonlyuk nem oka a globális felmelegedésnek, az ózonkárosító anyagokra alkalmazott korlátozások segítenek megelőzni az éghajlatváltozást, mivel ezek a vegyi anyagok egyben üvegházhatású gázok is.
Sajnálatos módon CFC-k és az őket felváltó anyagok helyébe végső soron a fluortartalmú gázok, az úgynevezett F-gázok léptek. Ezek az ózonrétegre nincsenek ugyan hatással, ám erőteljes üvegházhatású gázok. A világ ismét cselekvésbe lendült: a Montreali Jegyzőkönyvet aláíró 198 ország megállapodott a káros gázok használatának korlátozásáról. Az EU vezető szerepet vállal a világban e gázok használatának visszaszorításában és az alternatívák felkutatásában. 2030-ra az F-gázok uniós kibocsátása a 2014-es szinthez képest kétharmadával fog csökkenni. 2022-ben az Európai Bizottság javaslatot tett az F-gázokról szóló jogszabály célkitűzéseinek növelésére, ez pedig segíti az EU-t abban, hogy 2050-re elérje a klímasemlegességet.
Fosszilis tüzelőanyagok
A fosszilis tüzelőanyagok (például a szén) ősi növények és állatok évmilliók óta a föld mélyén rejtőző maradványai, amelyekből tüzelőanyagként hasznosítható anyagok keletkeztek.
Most már tudod, hogy mi okozza az éghajlatváltozást, de mik a hatásai?