Skip to main content
Bolygónk a jövőnk

Tudtad-e?

Tudtad-e?

Válassz egy kártyát, ha szeretnél többet megtudni az éghajlatváltozásról és arról, hogy mit tehetsz!

Az európaiak több mint 90%-a gondolja úgy, hogy az éghajlatváltozás súlyos probléma. Mit gondolnak a te országodban erről? Tudd meg itt

Évente Görögország nagyságú trópusi esőerdőt irtanak ki.

A világ első tengeri szélfarmját 1991-ben telepítették Dániában – ez volt a „Vindeby” projekt, amely 11 szélturbinát tartalmazott.

A megújuló energia ma már a világ összes villamos energiájának közel egyharmadát biztosítja.

Az EU 2021-ben villamos energiájának nagyobb részét állította elő megújuló energiából (38%), mint fosszilis tüzelőanyagokból (35%).

Az árvízmegelőzési intézkedések életet menthetnek és pénzt takaríthatnak meg: az árvízvédelemre költött minden forinttal hat forint helyreállítási költség spórolható meg!

A talaj ad otthont a Földön élő fajok több mint egynegyedének.

Az európai ember átlagos szénlábnyoma közel évi 7 tonna CO2.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének becslése szerint a világ élelmiszerkészletének 90%-át adó körülbelül 100 szántóföldi növényből 71 beporzását méhek végzik.

Velence városa több mint 20 cm-t süllyedt a XX. században.

A Föld vízkészletének mindössze 2,5%-a édesvíz. Ennek több mint kétharmada fagyott állapotban található a gleccserekben és a sarkvidéki jégsapkában. Érdemes hát takarékosan bánni a vízzel!

A tudósok szerint az óceánok gyorsabban savasodnak napjainkban, mint az elmúlt 300 millió évben bármikor.

Az óceánok naponta és személyenként körülbelül 4 kg szén-dioxidot kötnek meg.

1900 és 2015 között több mint 30 000 természeti katasztrófa világszerte mintegy 6 milliárd euró kárt okozott.

Tudtad, hogy az Európai Unió saját műholdas rendszerrel figyeli a Földet? Ez a rendszer, a Kopernikusz, a világ legfejlettebb bolygófigyelő rendszere. A Kopernikusz hat műholdcsaládból áll – ezek neve „Sentinel” –, amelyek nagy felbontású képeket készítenek a földfelszínről és a tengerekről. Ezeket a képeket bárki szabadon felhasználhatja különböző célokra, köztük az éghajlat és a környezet változásainak megfigyelésére.

Üvegházhatás nélkül a Föld átlaghőmérséklete a jelenlegi kellemes 15°C helyett meglehetősen hideg, –18°C lenne, amely túl kevés ahhoz, hogy a növények, az állatok vagy akár az ember megéljenek a bolygón.

Az üvegházhatású gázok kibocsátása 23%-kal csökkent az EU-ban 1990 és 2018 között.

A világ majdnem minden országa részese az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének. Ez 197 országot jelent, az uniós tagállamokat egyenként, továbbá az EU-t mint szervezetet is beleértve.

Az európai zöld megállapodás finanszírozását az EU NextGenerationEU helyreállítási tervének egyharmadából és az EU hétéves költségvetéséből fedezik. Ez 600 milliárd euró!

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület és az USA korábbi alelnöke, Al Gore 2007-ben közösen kapták meg a Nobel-békedíjat az éghajlatváltozással kapcsolatos munkájukért.

2018-ban az EU a globális CO2-kibocsátás kevesebb mint 10%-áért felelt, Kína a 30%-áért, az USA pedig a 14%-áért.

Az EU célja, hogy 2050-ig legalább 90%-kal csökkentse a közlekedésből származó kibocsátást.

A sütéshez használt olaj, a gyümölcshéj vagy a zöldségnyesedék üzemanyaggá alakítható.

Több mint 4,5 millió ember dolgozik teljes munkaidőben az EU zöld ágazatában. Zöld ágazat: a környezet védelmével és megőrzésével összefüggő munkahelyek, például a víz- és hulladékgazdálkodás, az újrahasznosítás és a megújuló energiaforrások.

2020 végére az EU-ban minden új épületnek közel karbonsemlegesnek kell lennie.

A városok a Föld felszínének csak nagyjából 2%-át foglalják el, ám a népesség több mint felének adnak otthont.

A napjainkban épült épületek energiafogyasztása átlagosan a 2005 előtt épült épületek energiafogyasztásának körülbelül egyharmada.

Vissza
Tovább